Sziasztok!
A júniusi bányajárás alkalmával a legnagyobb járatrendszerbe egy hatósági lakat miatt nem tudtunk bemenni. Ezért a helyi vezetőnk, Telkimanó ígéretet tett, ha újra szabad lesz a bejárat, azonnal értesít minket. Ez meg is történt. Július 27-én ismét nekiindultunk a cirka 360 km-es útnak, Telkibánya felé.
Minden új filmet igyekszem kissé más stílusban elkészíteni, most egy riporttal kezdtünk, egy „legendás” horpa szélén ülve. Majd bementünk a bányába. Volt ott minden (is). A középkori jellege ellenére már megjelentek benne a modern bányászat egyes elemei, a kor elérhető legmagasabb technológiai szintjén.
A bánya több szintes, ezeket függőleges aknarendszer köti össze.
Itt ne egy vízóra akna méreteiben gondolkodjunk. Ezeket az aknákat szállításra és gyalogos közlekedésre is használták. Itt a felszínre nyíló, 90 méter mély, 1. sz. akna alá, az aknatalpra értünk be:
Óriási munka lehetett kézi erővel, alulról felfelé haladva 90-130 méteres mélységig egy ilyet létrehozni! A csillagászat eszközeit is használó középkori bányamérő szakemberek pedig pontosan ki tudták mérni, az akna hol fog kiérni a felszínre, ott kivágták a fákat, letakarították a talajt a kőzetről, hogy semmi se essen bele az új aknába, veszélyeztetve a bányászok életét. Egy ilyen akna szelvénye gyakran megközelítette a modern bányaaknák szelvényét, ugyanúgy ki volt alakítva benne a padozatok, a járóosztály…
...És az aknaszállító gép, természetesen lójárgányos meghajtással:
A rajzokon láthatjuk a közel vízszintes járatokból és összekötő aknákból álló rendszert. Hogy miért is így oldották meg? Hiszen a kor edzett bányászai lejtőkön is végig tudták volna vinni a termelvényt a bőrzsákokban. És itt jön képbe a bánya másik szenzációja, a szállítás.
Akkoriban fejlesztették ki az egész földrészen elterjedt, mindenhol „magyar csille” néven ismert bányászati szállító eszközt. Ez nem egyezik meg a mai bányavasúti csillével. Síneket még nem használtak, helyette a csilléket talpfákból és vízszintes deszkákból álló járdarendszeren tolták végig. A „magyar csille” leginkább a mai bevásárló kocsikra hasonlít, annyi különbséggel, hogy a csillék több súlyt bírtak el és kevesebb volt köztük a tolhatatlan selejt…
Amikor kialakították a hegy túloldalán lévő, mára beomlott bejáratát, itt is bevezették a csillés szállítást, jelentősen megnövelve a bánya termelését.
Ennek nyomai, a fajárda maradványai is láthatóak a videón.
A magyar csille és a hozzá tartozó pálya 3 dimenziós modelljét elkészítettem Freecad szoftverrel, ahol látszik, a csillés a középső, nagyobb kerekekkel ellátott tengelyen egyensúlyozva tolta végig az eszközt, ügyesen manőverezve a kanyarokban:
Itt láthatjátok az új kisfilmet:
Ha szeretnétek látni a frissen elkészült filmeket, az alábbi linken iratkozzatok fel:
https://www.youtube.com/channel/UCIVoIrwNhQdR43zcQA-ksfw?sub_confirmation=1
Bányarém
